OMVK Fejér megyei Területi Szervezetének vadászkynológiai tevékenységéről.

Az 1996. évi LV. törvény végrehajtására kiadott 11/2000. számú FVM. rendelettel módosított 30/1997. FM. rendelet 42. §.-a felhatalmazta és feladattal látta el az OMVK-t a tekintetben, hogy véleményezze a vadászkutya tenyésztői szervezetek elismerésére benyújtott pályázatokat, illetve előírásokat tett arra vonatkozóan, hogy a vadászkutyák vadászati alkalmassági követelményeinek kidolgozása során figyelembe kell venni az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatokat.
Ezen követelményeket a Kamara javaslatára a Minisztérium hagyja jóvá.
A fent hivatkozott rendelet 42. §.-a előírja:
„A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – kizárólag az adott fajtakörre meghatározott és az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya munkavizsgát igazoltan teljesítő vadászkutya használható.”

Az FVM. Vadgazdálkodási és Halászati Főosztály felkérte a Kamarát a vadászati alkalmasság követelményeinek kidolgozására. A Kamara eleget tett a kérésnek.
Fentiek értelmében az OMVK megyei szervezetein keresztül megkezdte a vadászkutyák vizsgáinak lebonyolítását, melyet a végleges munkaalkalmasságot igazoló követelményrendszer elfogadásáig az 1983.-ban kiadott 12/a MAVOSZ füzetben foglaltak alapján kell lebonyolítani.
A Vadászkutya Alkalmassági Vizsga V.A.V. szakmai szervezeti irányítását, a vizsgáztatást és az ezzel összefüggő nyilvántartást az OVMK Kynológiai Bizottsága végzi.
A vizsgák szervezését és végrehajtását és területi szervezet fogja össze, a területi szervezet biztosítja a vizsgáztatáshoz szükséges feltételeket, valamint a nyilvántartást is.
Az apróvadas V.A.V. típusú vizsgán az alábbi feladatok végrehajtása kerül elbírálásra:

I. Általános fegyelem

II. Keresés

III. Lövés utáni munka

Kizáró okok: Kizárandó a vizsgából az a kutya, amelyik:

 

A feladatok és a végrehajtás részletes ismertetése:

A Vadászati Szabályzat rendelkezéseit mindenben be kell tartani. Ezért felelős a vizsgáztató és a vizsgázó vadász is.

1. Viselkedés lőálláson

A mai vadászati viszonyok között fontos feladat. Ráhajtásoknál az elálló vadász vizslája nem zavarhatja a vadászatot. A vizslának a lőálláson álló vadász mellett, vagy előtt feküdnie, vagy ülnie kell. A hajtás zajára, lövésekre és eső vadra csak parancsra kelhet fel.
A vizsgát úgy kell megrendezni, mintha hajtás lenne. A vizslások felállnak a lőálláson egymástól legalább 15 méterre egy sűrűség szélén (erdős, kukorica stb.). A sűrűben néhányan hajtanak utánozva a hajtók zaját. Puskás is menjen a hajtásban és 230-30 lépésenként adjon le egy lövést. Az elálló vadásznak is kell lőnie a vizsgáztató utasítására. A lövéseknél a biztonságra ügyelni kell. A rendező mindig igazítsa el a hajtókat és a vadászokat egyaránt, hogy merre lőhetnek. A vizsla láb mellett hasal vagy ül lövésre, zajra, vadkelésre helyét nem hagyja el.

2. Láb mellet követés vonalhajtásban

Vadászat közben adódik olyan hajtás, amikor a vizslának nem kell dolgoznia. Ilyenkor vezetője lába mellett haladjon és onnan csak parancsra mozduljon el. A rendező állítsa hajtó vonalba a vadászokat és indítsa el őket vonalhajtásban. A vizsla láb mellett menjen. Nem kell szigorúan a láb mellett maradáshoz ragaszkodni, mehet előtte, utána is, de ne távolodjon el két-három méternél messzebb. Hajtás közben a vadász a vizsgáztató utasítására adjon le lövést. Küldje előre a vizsláját, hívja be.
A vizsla láb mellett a vadász menetsebességének megfelelően haladjon, vezetője lövésére, vagy más vadász lövésére ne menjen el láb mellől, csak parancsra.

3. Behívás, visszahívás, megállíthatóság

A gyakorlat vadászaton a vizsla fegyelmének elbírálásához egyik legfontosabb feladat.
Vizsgálandó más feladat végrehajtása közben is, de legfőképpen a keresés közben. A megszokott jelre a vizsla azonnal jöjjön vissza vezetőjéhez bármilyen körülmények között. Vadászaton emberi hanggal ne hívjuk a vizslát, mert minden hangoskodás erősen zavarja a vadat. Ezért szoktassuk a vizslát síphoz, füttyjelre. A vizsla a jelre azonnal térjen vissza vezetőjéhez és ebben semmi ne zavarja meg.

4. Viselkedés lövésre

Főleg a keresés közben kell elbírálni. Minősítendő a vizsla viselkedése lövésre. Lövéstől félő vizslánál a lövésfélés a bírálati lapon megjegyzendő. Amennyiben keresés közben a félés olymértékű, hogy a lövés után a keresést nem hajlandó folytatni, vagy elmenekül, nem akar vezetőjéhez visszamenni, a vizsgából ki kell zárni. A vizsgán legalább kétszer kell lőni, hogy viselkedése feltétlenül elbírálható legyen.
A vizsla lövéskor maradjon nyugodtan, figyelje vezetőjét, ne rohanjon sehová, más vadász felé sem. Ha vezetője vadat lő és a vizsla azt leesni látja , parancs nélkül is mehet elhozásra. Lövésre a vizsla hasaljon, üljön, de legalább is helyzetét jelentősen ne változtassa a további parancsig.

5. Viselkedés vadkeléskor

A vadászatot leginkább zavaró az a vizsla, amelyik minden felkelő vad után elrohan. Vadkeléskor a vizslának nem szabad a vad után elszaladnia, hanem vezetőjének parancsára folytatni kell a keresést. Ha mégis beugrana, visszahívható legyen. Nagyon jó, ha a vizsla a felkelő vad előtt hasal, de legalább maradjon helyben, és ne üldözze a már elrepült vadat.

6. Keresés vadászaton

A vizsgán az adott terepnek megfelelően kerestessük a vizslát. Ez lehet alacsony növényzet, magasabb növényzettel fedett terep, lehet sás, gyékény, náddal szegélyezett árok stb. A feladatnál azt kell elbírálni, hogy az éppen adott terephez hogyan alkalmazkodik a vizsla keresése úgy, hogy a vadász lövéshez jusson. Nem a széles, nagy stílusú keresés a fontos (ez csak arra alkalmas területen legyen), hanem a vad megtalálására való igyekezet, a terepnek megfelelő keresés a fontos.

7. Együttműködés a vezetővel

Elbírálandó, hogy a vizsla mennyire figyel vezetőjére munka közben, együtt vadászik vele, vagy csak önállóan követi ösztöneit.

8. A vad jelzése, utánhúzás (kajtató ebek kivételével)

Ezt a feladatot keresés közben kell elbírálni. Ha a vizsla friss szimatot érez, ezt óvatos mozgásával jelezze. Lassan húzzon a vadra, és azt állja meg. Nem értékelhető a vizsla munkája, ha szél alatt keresve jelzés nélkül a vadba belerohan és azt felveri. Ha állás közben a vad elgyalogol, a vizsla húzzon utána. Különösen magasra értékelendő, ha a vizsla parancsra, vagy öntevékenyen az elgyalogoló vad elé kerül, és úgy állja meg. A vizsla lehetőleg kitartóan állja a vadat és azt kitaposással a vadász rebbentse fel. Ha ez nem lehetséges a vizsla csak parancsra rebbentse a vadat.

9. Sebzett vad megkeresése csapán (vanszalék)

A felhasznált vadat legalább 150 méter hosszon, a vonszalékon kell húzni, amelyben egy tompa szögű törést csinálunk. A csapa elején néhány tépett tollal jelezni kell a csapa elindulásának helyét, a végén pedig ott kell hagyni a vadat. Lehetőleg azt a vadat kell otthagyni, amellyel a csapát húztuk. A vadat bármilyen módon elrejteni nem szabad. Ha a csapát nyílt terepen fektetjük, a csapahúzónak nagy ívben kerülve vissza kell térnie a csapa indulásának helyére. Fedett terepen az egyik vizsgáztatónak a csapa végén elrejtőzve kell maradnia, hogy lássa a vizslát mikor a vadhoz ér. A vezető és a vizsla a csapa húzását nem láthatja. A vizsgáztató a vezetőnek megmutatja a csapa indulását és megmutatja neki a tollat, engedi, hogy alaposan megszimatolja az indulási helyét, majd elindítja. A csapán 20 méterig pórázon is követheti a vizslát, utána azonban annak szabadon kell a csapát kidolgoznia. A vezetőnek állva kell maradnia. A vizslának a csapát nyugodtan kell követnie egészen a vadig. Ha a csapáról letér, de parancs nélkül önállóan arra visszatér és folytatja a munkát, a letérés nem minősül hibának. Ha letérés után nem tér vissza a csapára, vezetője a vizsgáztató utasítására hívja be és indítsa újra a csapán. Ezt kétszer megismételheti. Ha a vizsla nem jut a vadig, a feladatot nem teljesítette. A megtalált vadat a vizsla tépés, rágás nélkül vegye fel és vigye vezetőjéhez. Ha a vizsla jól dolgozta ki a csapát, de nem hozz el a vadat, a feladatot nem teljesítette.

10. Lőtt vad megkeresése légszimattal

A gyakorlat célja a lelőtt vad légszimattal való megtalálása és elhozása. A vizsgán a következőképpen hajtjuk végre a feladatot: fedett, de átlátható terepen kihelyezünk 2-4 db lőtt vadat és azt a vizslával légszimattal megkerestetjük. Feltétlenül figyelembe kell vennünk a szél irányát, de nem fontos ellenszéllel, szembeszéllel kerestetni a vizslát, ezt azonban az értékelésnél figyelembe kell venni.
A vad helyétől mintegy 50 méter távolságra a vezető elhozási paranccsal keresni küldi a vizslát, hogy a kihelyezett vadat megkeresse. A vezetőnek 50 méternél közelebb nem szabad mennie a kihelyezett vadhoz. Elbírálandó a vizsla igyekezte a vad megtalálására, orrhasználata, tervszerű keresése.
Keresési idő: 10 perc
Ha megtalálja a vadat vezetőjéhez kell vinnie. A vezető keresés közben irányíthatja vizsláját síppal, vagy kézjellel.

11. Lőtt vad elhozás

Minden megtalált vadat a vizslának el kell hoznia. A légszimattal, vagy a csapamunkával együtt kell elbírálni. A megtalált vadat a vizslának jól kell megfognia, nem túl erősen, sem túl gyengén, a felvett vadat vezetőjéhez kell vinnie. Hiba, ha elhozás közben leteszi a vadat és otthagyja. Nem számit hibának, ha rossz fogás következtében fogást igazít, de felszólítás nélkül tovább hozza a vadat.

12. Lőtt vizivad elhozás mélyvízből

Ehhez a feladathoz olyan vízinövénytettel (gyékény, nád) benőtt területet kell biztosítani, ahol a víz is elég mély ahhoz, hogy a vizsla úszni tudjon. Ebbe a növényzetbe kell a lőtt kacsát bedobni – a vizsla nem láthatja – úgy, hogy a parttól legalább 10 méterre legyen. A bedobott kacsát a vizslának légszimattal kell megkeresnie és vezetőjéhez vinni.A vezető vizsláját intéssel, dobással irányíthatja, ez azonban a minősítést rontja.
A vad bedobása után a vezető keresni küldi a vizslát.
Keresési idő: 10 perc
A vizsla a megtalált vizivadat vezetőjéhez viszi és átadja. Ha a vízpartra érve a vadat leteszi, fogást igazit, de parancs nélkül vezetőjéhez viszi, nem hiba. Ha a vizsla nem találja meg a vadat, vagy azt nem úszva kell hozni, akkor külön mélyvízbe dobással kell kihozatni a vadat, hogy a vizsla úszni tudását megállapíthassuk.

Vizsgák előtt 2-4 héttel konzultációt tartunk.

Dr. Magyar Béla
Kynológiai Bizt.elnöke